Hírek
2023. Augusztus 25. 12:38, péntek |
Helyi
Forrás: hvg.hu
Még egy Budapest–Balaton kerékpárút épülhet, bár az államtitkárság szerint a dimbes-dombos jobb
Már megvannak a tervek és az engedélyek is a mostani helyett a logikus, a 7-es utat követő kerékpárúthoz a Balaton felé.
Az ügyért felelős Révész Máriusz azt is elmondta a hvg.hu-nak, hányan használták eddig a tavaly átadott bringautat, és hogy mit gondolnak a kritikákról.
Az adatokból látszik, hogy az útvonal népszerű, sokan használják, ez a legjobb visszajelzés, hogy fontos és sikeres projektről van szó.
Egy mondatban összefoglalva ez a Miniszterelnökség Aktív Magyarországért felelős Államtitkársága és Révész Máriusz államtitkár véleménye a Budapest–Balaton kerékpárútról, becenevén BuBáról, amelyet tavaly nyár végén adtak át, így gyakorlatilag most ér véget az első „főszezonja”.
A bringautat már az útvonal tervének nyilvánosságra hozatala után sok kritika érte, mivel Budapesttől a legkevésbé sem a Balaton felé indul el, így egy több tízkilométeres kerülő után ér csak el a Velencei-tóig, és csak onnan vezet már tényleg egyenesen a Balaton felé. Aztán amikor tizenegy évvel azután, hogy először felmerült a terve, jó pár év késés után végre át is adták az utat, a kritikus hangok még inkább felerősödtek, hiszen az alapvetően síkvidéki környéken is sikerült megtalálni azokat a dombokat, ahová csak a fél tüdőnket kiköpve lehet pokolian meredek utakon feltekerni, de ott jártunkkor több, ránézésre átlagos kondiban lévő embert is láttunk, akiknek le kellett szállniuk a bringáról a durvább emelkedőkön, és feltolni a gépet a végéig. Meglehetősen csalódott beszámolónk az útról ide kattintva olvasható:
Az út során összesen 931 méternyi szintkülönbség halmozódik fel, ami nemcsak tökéletesen indokolatlan egy elvileg Budapestet a Balatonnal összekötő útvonalon, de erősen kérdésessé teszi azt is, mennyire hasznos ez az útvonal az „egyszerű” turistáknak, például azoknak, akik nem járnak erőnléti edzésre, de pár nap alatt, némi bortúrával felpezsdítve szívesen megkerülik pár évente a Balatont a mára már kifejezetten jó állapotba hozott, többnyire sík Balatoni Bringakörön.
Ezért is fordultunk most, szinte napra pontosan egy évvel az átadás után az államtitkársághoz, hogy az ő tapasztalataikról és véleményükről érdeklődjünk a BuBáról.
Hatvanegyezer dalolva ment
Elsőként arról érdeklődtünk, egyáltalán hányan használják a kerékpárutat. Mint megtudtuk, az első félévről még nincsenek forgalmi adatok, ilyenekkel 2023. január 1. óta rendelkezik az államtitkárság. Azóta, nagyjából nyolc hónap alatt, a BuBa első szakaszán, Biatorbágy és Etyek között 61 ezer, Szabadbattyánnál – Székesfehérvár után – 31 ezer áthaladást regisztráltak. Ami azt jelenti,
nagyjából a rajta haladók fele biztosan nem arra használja a Budapest–Balaton bringautat, hogy eljusson rajta a Balatonra.
Persze a Fehérvár utáni közlekedők közül is nyilván vannak, akik nem Budapestről a tóhoz induló turisták, hanem bringás ingázók. Ezt a tényt önmagában sem pozitívumnak, sem negatívumnak nem lehet nevezni: egyfelől jó, hogy több funkciója is lehet egy útvonalnak, és nem kizárólag homogén közönség számára hasznos, másfelől a vitatható útvonaltervezés miatt lehet azt mondani, jobb lett volna, ha a települések közti ingázásra is épülnek bringautak, de ez nem lett volna azonos a BuBával. (Persze kicsinek is örülni kell: a pletykák szerint volt olyan terv, hogy ne csak Felcsút felé kerüljön az útvonal, mint most, de konkrétan útba is ejtse a királyi várost. Ezt legalább elvetették.)
Az államtitkárság válaszában a számokhoz azt is hozzátette: a 61 ezres szám a Balaton körüli forgalom nagyjából felének-kétharmadának felel meg. Révész Máriuszék kitartanak amellett, hogy ez igenis egy jó útvonal: az első tervek napvilágra hozatala óta az a kerülős, dimbes-dombos út melletti érv, hogy így viszont nem a 7-es út unalmas környezetét kell nézni, jóval szebb így a kilátás tekerés közben.
„A Budapest és Velencei-tó közötti nyomvonal egyértelműen attraktívabb, mint a későbbi szakaszok. A biatorbágyi viadukt, az etyeki mandulafasor vagy a pázmándi pihenőhely ikonikus pontjai az útvonalnak, amelyeket sokan dicsérnek, és amelyeket kár lett volna kihagyni” – írták, hozzátéve:
A kritikák mellett rengeteg a pozitív visszajelzés is, hogy milyen szép és változatos a nyomvonal.
Ha a 7-es számú főút menti nyomvonal valósult volna meg, annak turisztikai értéke sokkal kisebb lett volna.” Az államtitkárságnál úgy vélik, elsősorban a turisták használják a BuBát, de az út „az országúti (sport célú) kerékpárosok körében is népszerű”. Tény, ami tény: a brutális emelkedők edzésre kifejezetten jók.
Csak a pénz hiányzik
Az útvonal másik komoly problémája a székesfehérvári átvezetés, amit az államtitkár is szükségmegoldásnak nevez. Miután ugyanis a bringás eléri a várost a keleti városhatárnál, valahogy el kell jutnia a nyugatiig, hogy tovább gurulhasson Szabadbattyán felé, de ezt finoman szólva sem sikerült egyenesen megoldani: Székesfehérváron belül millió kanyart megtéve, lakótelepi parkolókból ki-behajtva kell megtalálni az útirányt, ami jelenleg szinte lehetetlen térképes segítség nélkül, márpedig egy kijelölt kerékpárút első és legfontosabb feladata, hogy ne kelljen elágazásoknál fejet vakarva álldogálni. De jelenleg táblák is alig vannak.
„A tervek és engedélyek itt is megvannak egy méltó nyomvonal kiépítéséhez, bízunk benne, hogy az elkövetkező években erre is lesz forrás” – mondja most erről az államtitkárság. Azaz ha lesz pénz, lesz rendes út is. Ha viszont nem lesz – ami a jelenlegi gazdasági helyzetben talán nevezhető a valószínűbb opciónak –, akkor is terveznek javítani a helyzeten. „Felülvizsgáljuk a mostani kijelölt nyomvonalat, és ha találunk ideálisabbat, akkor rövid távon áthelyezzük a jelzéseket, ellenkező esetben a jelenlegi nyomvonal forgalomtechnikai fejlesztésére (több tábla, felfestések) kerül sor.”
A teljes útvonalat tekintve „egy-két rövid szakaszon”, például Biatorbágynál, Kőszárhegyen, Polgárdinál lesz még szükség „beavatkozásokra” – írták. De ez csak az utat érinti, az infrastruktúrát nem, pedig a kritikák között az is többször elhangzott, hogy a lakott településeken kívüli, egyébként sokszor a tűző napon, árnyék nélkül vezetett szakaszokon kevés lehetőség van vízvételre, bringajavításra, de még árnyas pihenésre is.
Az államtitkárság erről máshogy vélekedik: „Már most is nagyon sok szolgáltató működik az útvonal mellett, amelyek komoly forgalomnövekedésnek örvendenek. Tekintettel a kerékpárút népszerűségére, elképzelhető, hogy piaci alapon további szolgáltatók is megjelennek az útvonal mentén.” Hát, piaci alapon kutak és bringás pihenők nem fognak épülni, az biztos.
A budapesti családok gondjai
Szintén komoly problémát jelent a bringaúton a kavicshelyzet. Azzal önmagában semmi probléma nincs, hogy hosszú szakaszokon nem dedikált bicikliúton vezet a nyomvonal, hanem mezőgazdasági utakon, amelyeknek a burkolata megegyezik egy jó kerékpárútéval, de nagy gépek is használhatják – ez a mienknél fejlettebb kerékpáros kultúrákban is sokszor van így. Az viszont már nem oké, hogy az utak oldala sok helyen aprókaviccsal van felszórva, például a hatalmas lejtők végén, kanyarokban is, ami a nagyobb sebesség és a beláthatatlan út miatt még az átlagosnál is jóval veszélyesebb, amikor vagy az időjárás, vagy a munkagépek felhordják az útra a kavicsokat.
„Rendszeresen jelezzük az illetékes önkormányzatoknak, hogy tartsák tisztán az utat, de sajnos ennek nehéz mindig megfelelni, hiszen olyan utak épületek sok helyen – költséghatékony és helyes módon –, amelyeket mezőgazdasági gépek is használhatnak. Hosszú távon lehet, hogy ezekben a kanyarokban valamilyen egyéb műszaki beavatkozásra is szükség lesz” – mondja erről az államtitkárság. „A Magyar Közút az általa kezelt szakaszokon rendszeresen kaszál, takarítja a köveket és sárátfolyásokat. Ha több pénz állna a rendelkezésére, ezt gyakrabban is meg tudná tenni. Ősztől tervezünk egy olyan e-mail címet létrehozni, ahol be lehet jelenteni a kerékpárutakon tapasztalható problémákat” – teszik hozzá.
Hasonlóképp saját kompetenciájukon kívülinek gondolják az út egy másik problémáját: hogy bár a Budapest–Balaton bringaút névből eléggé úgy tűnik, mintha az út Budapestről indulna, netán a városközpont környékéről, valójában ez nem így van. A hivatalos nyomvonal csak a város legszélén, Kamaraerdőben kezdődik, addig meg mindenki oldja meg az eljutást, ahogy akarja. Ez Kelenföld után a zöldövezetben korántsem olyan magától értetődő dolog, pláne, hogy van hely, ahol egy társasház mögötti parkoló szélén álló bokrok között vezet az út, amire azért talán nem biztos, hogy mindenki automatikusan gondolna.
Az államtitkárság válaszában nem nehéz felfedezni némi pikírt főváros-cikizést a kormány szókészletével: „Nekünk is furcsa, hogy hamarabb készült el a kerékpárút a Balaton és a Kamaraerdő között, mint a budapesti 5 kilométeres kitáblázás. A Fővárosi Önkormányzat tavalyra ígérte a kitáblázást, bízunk benne, hogy hamarosan elkészül. (A budapesti családoknak ez nagyobb gond, mint a domborzat.) Az önkormányzat jelenleg is készítteti a terveket a kerékpárút budapesti folytatására, amire valóban nagy szükség lenne.” Hogy a fővárostól épp a kormány vonogat el rendre több tízmilliárdos összegeket, abba most inkább ne menjünk bele.
Melyik út megyen itt BuBára?
Tavalyi kritikánkban kétségbeesésünkben egyenesen azt írtuk: „Bár inkább ne épült volna meg a Budapest–Balaton kerékpárút! Akkor még lehetne reménykedni, hogy lesz egy bringautunk, amin letekerhetünk a Balatonig. Így nincs.”
Forrásaink már akkor jelezték, nem biztos, hogy ennyire visszafordíthatatlan a helyzet, még ha a Biatorbágy és Etyek felé vezető bringaútnak is marad már örökre BuBa a neve, és ilyen csinnadrattával és állami ünnepéllyel megtoldott átadója sem lesz már Balatonra vezető bringaútnak többé. De a 7-es út mentén, azaz a rövidebb, kerülő nélküli és sík szakaszon már jelenleg is több települést köt össze bringaút, a Velencei-tó utáni szakasz pedig lényegében rendben van. Azaz nincs szó arról, hogy egy újabb többmilliárd forintos, százkilométeres beruházásra lenne szükség, csak pár további települések közti szakasz kiépítéséről.
És most arról is beszéltek az ügyre rálátó forrásaink, hogy
ha fű alatt is, de hamarosan valóban megépülhet az alternatív BuBa:
előbb-utóbb megoldják a városok közti bringás összeköttetéseket a hiányzó szakaszokon is. Jelenleg a budapesti városhatártól Tárnokig megoldható a bringás közlekedés, és a Velencei-tónál is rá lehet csatlakozni a tavat megkerülő bicikliút déli partján futó részére is (a BuBa az északira csatlakozik rá).
És ezt az információt Révész Máriusz is megerősíti: „Elkészültek a tervek és a szükséges engedélyek is rendelkezésre állnak Tárnok és Kápolnásnyék között egy a 7. sz. főúttal párhuzamos nyomvonalra” – mondja.
Azért a helyzet nem fenékig tejfel: hogy valójában mikor is készül el a hiányzó szakasz, egyelőre nem tudják megmondani. „Az elmúlt időszakban a megyékkel egyeztetve 1200 km kerékpárút tervei készültek el,
a megépítésük a költségvetési lehetőségektől függ.
Szóval már csak a költségvetési lehetőségekben kell bíznia azoknak is, akik nem sportolóhoz méltó kihívást és extrém combizomgyakorlatot keresnek, akik nem érzik úgy, hogy egy szép viadukt, néhány tábla kukorica és pár szőlőültetvény mindenért kárpótol – hanem egyszerűen csak egyenesen le akarnak tekerni bringával a Balatonra.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 04. 14:07, hétfő | Helyi
K&H: indul a „pénztanárok” versenye
a TikTokon csapnak össze egymással a pedagógusok
2024. Szeptember 25. 07:52, szerda | Helyi
NAV: szeptember 30-ig igényelhető vissza a külföldi áfa
2024. December 22. 08:55, vasárnap | Bulvár
Pápaszemes pingvin kelt ki a debreceni állatkertben
Különleges jövevény kelt ki a debreceni állakkertben: egy pápaszemes pingvin (Spheniscus demersus) fióka érkezése gazdagítja a park természetvédelmi törekvéseit - közölte az állatkert igazgatója az MTI-vel.