Orbán Viktor hangsúlyozta: ha egy nemzet elveszíti népi kultúráját, akkor elveszíti a képességét, hogy megítélje, mi a jó és mi a rossz, összezavarodik, nem tudja mi az, ami a kárára és mi az, ami a hasznára van.

- fogalmazott, hozzátéve, hogy hosszan sorolhatná még a "bosszantó és beteg agyszüleményeket".

"A héten volt szerencsém Strasbourgban vitázni, és higgyék el, súlyos a helyzet"- jegyezte meg.

A miniszterelnök azt mondta:"adjunk hálát a Jóistennek", hogy nálunk még helyükön vannak a dolgok, még működik a józan ész, és fennáll a rend, ami a népi kultúrából átszivárog a mai életünkbe.

Arra figyelmeztetett: a világ óriási változásokon megy keresztül, a technológia újításai felforgatják az életünket, nap mint nap emberek milliói kelnek útra, hogy új otthont találjanak maguknak, a szomszédunkban is véres háború dúl.

Eközben - folytatta - a magyaroknak el kell dönteniük, melyik változás jó és támogatandó, és melyik van kárunkra, a mérlegeléshez pedig szükséges egy"stabil archimédeszi pont".

A miniszterelnök a magyar élet és a magyar jövő archimédeszi pontjának nevezte a magyar kultúrát, ide értve a tárgyi kultúrát is.

Orbán Viktor a magyar táncházmozgalom atyját, Sebő Ferencet idézve hangsúlyozta: a hagyományt nem ápolni kell, hiszen nem beteg, és nem is őrizni kell, mert nem rab, hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket.

Egy régi borotválkozó tükör, egy női főkötő és a tulipános láda motívumait példaként hozva arról beszélt: ezek egy olyan egészséges magyar világ tárgyai, ahol még természetes helyükön vannak a dolgok.

- mondta.

A Néprajzi Múzeum állandó kiállítását"újabb őrhelynek"nevezte, és hangsúlyozta: ezzel a magyarságot megtartó rendet erősítik. Világszínvonalú múzeumban világszínvonalú kiállítást nyitottunk - értékelt.

Orbán Viktor kitért arra is: a Városliget nemcsak egy közpark, hanem a magyar nemzeti kultúra egyik zarándokhelye is, amelyet a kormánynak kellett rendbe tennie és megújítania.

A kormányfő felidézte: 2022 májusában nyílt meg a Néprajzi Múzeum épülete. Az még a"nagy menetelés"időszaka volt, még a járványok, a háború, a szankciók és az infláció előtt - emlékeztetett.

Azóta a nagy tervek végrehajtása lelassult, lendületet vesztettünk, és azzal voltunk elfoglalva, hogyan evickéljünk ki ezekből a bajokból - jegyezte meg.

Hozzátette: lassacskán túljutunk ezeken a bajokon. Persze a '25-'26-os év még a családok és kisvállalkozások rendbetételének éve lesz, de aztán megindulhatunk ismét a nagy dolgok felé, "ideje, hogy a tervezők ismét hegyezzék a ceruzájukat" - fogalmazott.

Orbán Viktor kiemelte, hogy a Néprajzi Múzeum épülete nemcsak nekünk tetszik, hanem az egész világ is gyönyörűségesnek látja: tizenkét nemzetközi díjban részesült. Kétszeres öröm, ha egy nagyszerű épületet magyar embernek, ez esetben Ferencz Marcelnek köszönhetünk - méltatta a tervezőt.

Hangsúlyozta: a mostani esemény szerves része az egész Városliget megújítását célzó erőfeszítéseiknek.

- fogalmazott.

Évekkel ezelőtt a Liget botrányos állapotban volt, a főváros nem volt abban a helyzetben, vagy talán nem is akart javítani az állapotán, ezért a kormánynak kellett lépnie - idézte fel.

Eldöntöttük, hogy rendbe tesszük és megújítjuk. Egy folyamatosan, sőt látványosan fejlődő és erősödő országhoz mégsem illik, hogy egy ilyen kopott és leharcolt nagy parkja legyen - figyelmeztetett a miniszterelnök.

A kormány ezért elindította a Liget Budapest projektet, Európa egyik legjelentősebb, legnagyobb és legszínvonalasabb kulturális fejlesztését - jegyezte meg, hozzátéve: ráadásul ellenszélben csináltuk meg, de ezen már túlvagyunk. A jó ügy végül győzött, és ezzel egész Magyarország nyert - értékelt.

A kormányfő elmondása szerint a Liget megújítása lendületesen halad, most egy új állandó kiállítást hoztak létre a Néprajzi Múzeumban. Most már nemcsak a külsőt lehet díjazni, hanem a belsőt is; az új állandó kiállítással a múzeum betöltheti hivatását - méltatta a mintegy 3000 négyzetméteres tárlatot.